P-1 vizsgaanyag

Cél: A különböző irányú alaptámadások alapos ismerete, sikeres védekezés szemből érkező támadások ellen, “operátor” (alkalmazói) szinten.

A. A Krav Maga és alapítója – Imi Sde-Or (Lichtenfeld) története

  1. A rendszer és alapítója – Imi Sde-Or (Lichtenfeld)
  2. A szervezet (KMG)
  3. A magyarországi Krav Maga története

B. Bevezető ismeretek

  1. Biztonság az edzésen
  2. Sérülékeny támadási pontok
  3. A támadás és a védekezés elvei
  4. Taktika
    1. Küzdelem előtt (pre-fight) (megelőzés, elkerülés, súlyosabb helyzet kialakulásának megakadályozása)
    2. Küzdelem (fight) – technikai és fizikai (önvédelmi) megoldások
    3. Küzdelem után (post-fight) – Befejezés és/vagy a következő lépés
  5. Befejezési módok / lehetőségek a küzdelem után: szabadulás, eltávolodás, körülnézés (szkennelés), eszközök szerzése, segítés másoknak, sérülések keresése, segítségkérés, mások utasítása/figyelmeztetése, stb.

Az edzéseknek alkalmazkodniuk kell a tanuló korához, testtömegéhez, fizikai állapotához és szellemi képességeihez.

C. Küzdőállás és mozgások

  1. A kiinduló helyzetek (állások) lényege és a küzdőállás (outlet stance)
  2. Passzív és félpasszív állás
  3. Az általános küzdőállás
  4. Mozgás különböző irányokba küzdőállásból

D. Egyenes ütések

  1. Ütés tenyértővel (ezt az egyenes ütést kell először megtanítani bal / jobb kézzel)
  2. Kéz ökölbe szorítása
  3. Egyenes ütés bal kézzel (állra)
  4. Egyenes ütés jobb kézzel (állra)

Megjegyzés: Az ütéseket először félpasszív, majd küzdőállásból kell gyakorolni. A tanulóknak ismerniük kell a támadások elvét, illetve a kéz helyes ökölbeszorításának módját.

E. Könyökütés

  1. Vízszintes könyökütések: 1) befelé; 2) oldalra; 3) hátrafelé

F. Kalapácsütés

  1. Függőleges: 1) előre; 2) lefelé; 3) hátrafelé
  2. Vízszintes: 1) oldalra; 2) hátrafelé

G. Rúgások

  1. Térdrúgás – felfelé
  2. Egyenes rúgás (előre) talppárnával / lábfej felső részével (alacsonyabb vagy magasabb célpontokra)
  3. Taposó rúgás – lefelé
  4. Taposó rúgás hátra – térdmagasságban (a lábfej helyzete az oldalrúgás és az egyenes hátsó rúgás között van)

Megjegyzés: A rúgásokat először passzív állásból kell tanítani, később más állásokból is.

H. Támadáskombinációk az ismert támadásokból

  1. Rövid kombinációk (2-6 egyszerű ütés/rúgás)

Általános megjegyzés: Minden támadásnál hangsúlyt kell fektetni a támadó végtag visszahúzására (különösen az egyenes ütések és rúgások esetében)

I. Külső védekezések

  1. 360° külső védekezések – egyidejű (szimután) ellentámadással, passzív állásból (először nyitott tenyeres pofonok, majd szabályos ütések ellen)
  2. Ugyanígy 360° védekezés, befejezéssel – több ellentámadás, eltávolodás stb.
  3. Védekezés késes támadás ellen – alsó tartás (alulról felfelé döfés / keleti) vagy felső tartás (felülről lefelé döfés / jégcsákány); egyidejű védekezés és ellentámadás(ok), majd gyors befejezés.

J. Belső védekezés egyenes ütés ellen, félpasszív állásból

  1. Belső védekezés – tenyér rézsút előre megy (tenyérél függőleges)
  2. Belső védekezés és ellentámadás – a támadó kezének lefelé nyomásával (másfeles ritmus)

K. Lábvédekezések egyenes rúgás ellen

  1. Belső védekezés egyenes rúgás ellen (a rúgás irányának eltérítése) – elől lévő láb sípcsontjával

L. Védekezés szemből való fojtás ellen

  1. Idővonal (távolság; lásd R. pontot: „Szimuláció és taktika”)
    Elkerülés – eltávolodás
    – Súlyosabb helyzet kialakulásának megakadályozása – szóban
    Megelőzés I (nem engedi, hogy megfogják) – rúgás és/vagy ütés
    Megelőzés II (nem engedi, hogy megfogják) – „nevelő célzatú” blokk (educational block)
    Megelőzés III (nem engedi, hogy megfogják) – védekezés és ellentámadás
  2. Szabadulás: a támadó kezek letépése (bontás) horogszerűen hajlított kézfejjel (hook), és ellentámadás térddel/sípcsonttal és/vagy ütéssel
  3. Variáció – bontás egy kézzel, egyidejű ellentámadás a másikkal

M. Gurulások és tompítások

  1. Felállások a földről:
    1. Előre, támadással
    2. Gyors elmenekülés (start pozíció)
    3. Küzdőállásba érkezés
  2. Tompítás előre (falhoz, álló helyzetből földre – ha kell, térdelésből)
  3. Gurulás előre – jobbkezeseknek jobb vállon át

N. Fojtásból szabadulás földön

  1. Szabadulás szemből való fojtásból, támadó a védekező mellett térdel: kéz letépése, térd a támadó mellkasára, eltol, rúg

O. Hétköznapi tárgyak használata önvédelmi fegyverként

  1. A hétköznapi tárgyak felhasználási lehetőségei és csoportosítása: pajzsszerű, botszerű, kőszerű, éles/szúró fegyverek, kis tárgy, kötél és folyadék
  2. Pajzsszerű hétköznapi tárgyak (szék, táska) használata védekezésre + ellentámadás
    1. Védekezés köríves, késes támadás ellen
    2. Védekezés ütés vagy rúgás ellen

P. Edzés – figyelem, tudatosság, megelőzés

  • Egy támadás kezdetének megfigyelése reális távolságból
  • Ugyanaz mint az 1. pontban, de a lehetséges reakciók beazonosításával és  elképzelésével

Q. Visszatérő támadó (védekezés – támadás – védekezés)

  • A védekező első védekezése (fojtásból szabadulás, 360 védekezések) és ellentámadása után az ellenfél visszafordul és megfelő támadással ismét támad

R. Szimuláció és taktika – P1

  • Idővonal (távolság) – szemből fojtani próbáló támadó ellen. Lásd a fenti L pontot.

Kiegészítő anyag (országtól függően) Kiegészítő anyag P-1 szinthez

_____________ országban
(ez a vizsga szerves részét képezi)
1. – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
2. – _ _ _ _ _ _ __ _ _ _ _ _ _
3. – _ _ _ _ _ _ __ _ _ _ _ _ _

Megjegyzések és kiegészítés – Csak edzés céljára

1. Reakció / küzdelmi játékok

  • Pénzdarab kikapása a másik nyitott tenyeréből; érintős játékok, tolós-lökdösős játékok, kakasviadal stb.

2. Támadások és védekezések

  • Kiinduló helyzet – A támadások először passzív vagy félpasszív állásból történnek, majd küzdőállásból, illetve különböző irányokból. Később különböző magasságokban, előre- vagy hátramenetben, illetve ülő vagy fekvő helyzetből kell támadni.
  • Külső védekezések: Szemből vagy kissé oldalról (még kar előtt) érkező egyenes ütés ellen – a védekező kezei a test előtt „keresztben”.
  • Árnyékharc: Lábmunka és helyváltoztatás alaptámadásokkal, védekezésekkel, ellentámadásokkal és kombinációkkal.

3. 4 az 1 ellen

  • Lökés/ fogás fojtáshoz (támadás 2 másodpercenként)

Megjegyzés: Zombijátékkal (nyújtott kezes) is lehet kezdeni.

4. Edzés – figyelem, tudatosság, megelőzés

  • Előadások, szimulációk és edzés révén a tanulók megismerik a való életben felmerülő olyan problémákat, amelyek fizikai konfliktushoz vezethetnek. Megtanulják hogyan akadályozzák meg a helyzet elmérgesedését és hogyan kerüljék el a konfliktusokat például kitéréssel, távolság tartásával, a kötekedés figyelmen kívül hagyásával, megfelelő kommunikációval. (lásd fentebb „Szimuláció & taktika – P1”).

Általános megjegyzések és ajánlások

  • Kezdő szinteken (P1-P3) a tanulók mentális és fizikai felkészítésére és a képességeik fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt, hogy felkészítsük az elméjüket és a testüket a Krav Maga edzésre. Fontos a fizikai erő fejlesztése is – erőgyakorlatokkal –, különösen a sérülékeny izületek, illetve a nyak területén. Idővel a tanulóknak gyakorolniuk kell az ütések állását és az eséseket is.
  • Dolgozz a nyújtáson és az izületek hajlékonyságán (alkalmazd a PNF elveit).
  • A különböző támadásokat párnán és boxzsákon is gyakoroltatni kell, hogy megszokják a fizikai kontaktust, pontosabban üssenek, fejlesszék a technikájukat és dolgozzanak a támadáskombinációkon.
  • Az ütések kezdetben ne legyenek erősek, lassan kell növelni az erőt.
  • Az alaptámadásokkal kell a legtöbbet foglalkozni: a technikát, az erőt és a gyorsaságot idővel – amikor a tanulók már ügyesebbek – FOKOZATOSAN kell a maximumig – és azon túl is – fejleszteni.
  • Gyakoroltasd a rövid ütéseket is, amikor a kéz 2.5-10 cm-re van a célponttól.